A következőkben Tar Mihály Bagyó Sándor elnökkel készült interjúját olvashatjátok, mely az idei Kékszalag programfüzetében is megjelent. 

Biztonság a vízen

A KÉKSZALAG EGY BIZTONSÁGOS VERSENY

Az utóbbi években több alkalommal is komoly erőfeszítéseket tettek a vízirendőrök, a vízimentők azért, hogy egy-egy viharos Kékszalag versenyen induló hajók legénységét biztonságba helyezzék. Míg a versenyben az élen haladó profik szinte hiba nélkül száguldják végig a távot, addig a mezőny döntő többségét adó, kedvtelési célú vitorlázók közül sokakat meglep, hogy időnként erős, esetleg viharos erejű szél fúj a tavon. Ők azok, akik kellő gyakorlat nélkül, rossz döntéseket hoznak, és szereznek a hajóiknak olyan sérüléseket, amelyek miatt az akár irányíthatatlanul válhat az elemek martalékává.

- Azt gondolom, a 2011-es versenyre talán még mindig nagyon sokan emlékeznek – mondja Bagyó Sándor, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnöke. – Rekordszámú, kis híján hatszáz hajó legénysége vágott neki a távnak, a rajt napján nagyon kellemes időjárási körülmények között. A baj akkor kezdődött, amikor mezőny legnagyobb része a Szigligeti-öböl környékén járt. A meteorológia előre jelezte, hogy vihar lesz, de ezt sokan nem vették komolyan. Azon az éjszakán csak a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata 233 embert menekített a partra, közel hetven hajóról. Azért is maradt meg bennem ez annyira, mert ezen az éjjelen a sürgősségi mentőhajónk, a Rupert is megsérült mentés közben. Rajtunk kívül a vízirendőrök is mentettek. Mindezek mellett senki sem sérült meg súlyosan, de néhány hajót nagyon komoly kár ért.

- Ez idáig rendben is volna, de a 2011-es verseny után sokan mondták, hogy megdöbbentő esetekkel találkoztak. Akkor azt mesélték, hogy volt olyan legénység, amelynek hajóját olyan valaki vezette, aki két nappal korábban vizsgázott. Emellett azt is sokszor elmondták, hogy több hajón a törött árboc és szétszakadt vitorlázat ellenére mentőmellény nélkül várták a segítséget.

- Nem szeretnék általánosítani, de nagyon fontos – amint az előbb is említettem –, hogy komolyabb sérülés nélkül átvészeltük ezt a versenyt. Ez azonban sokszor nem a hajók legénységén, hanem a mentésben részt vevők tudásán – és nem utolsó sorban –, lélekjelenlétén múlt. Hogy nem történt sérülés, az azt jelzi, hogy ez a verseny nagyon biztonságos. Még a versenyzők sokszor felelőtlen viselkedése ellenére is az. Komoly energiákat fektet a szervező csapat is abba, hogy minden rendelkezésre álljon. Ehhez természetesen a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata maximálisan teszi hozzá az embereinek tudását, tapasztalatát, valamint az eszközeit. Az persze egy más kérdés, hogy az lenne a legjobb ha ezeknek lehetőségeinknek a bevetésére nem lenne szükség a 47. Kékszalag ÁRKÁD Nagydíjon. Ehhez pedig igazán nem kellene sokkal több, mint annyi, hogy mindenki legyen tisztában a képességeivel. Egy ilyen tókerülő verseny nem a kezdőknek való, kellő gyakorlat nélkül még viharok nélkül is kerülhet bárki olyan helyzetbe, amikor segítségre szorul.

RUPERT mentohajo.jpg

 - Ezek szerint kellő gyakorlat nélkül ne vágjon neki senki ennek a versenynek?

- Nem ezt mondom. Sőt, én igazából arra biztatok mindenkit, hogy menjen, próbálgassa a határait, de legyen tisztában azzal, hogy amikor átlépi azokat, akkor bajba is kerülhet. Ráadásul a hajót és teljes legénységét sodorhatja veszélybe egy-egy meggondolatlan manőverrel, vagy rossz döntéssel. Az pedig nagyon fontos, hogy használni kell a mai technikai eszközöket. Ma a tó közepén is meg lehet szerezni a legfrissebb meteorológiai előrejelzéseket, és ezek alapján kell meggondolni a következő lépést. Szélsőséges esetben pedig a legénység testi épségének megóvása, valamint a sokmilliós hajók kárainak megelőzése érdekében akár fel is lehet adni a versenyt. Senki sem gondolja, hogy egy ilyen döntés miatt bárkinek szégyenkeznie kellene.

- Mi a helyzet a profikkal?

- Ők tudják a dolgukat. Valóban versenyeznek, és ők azok, akiknek a 80-90 kilométeres szél sem okoz különösebb gondot, sőt, kifejezetten szeretik, mert legalább megy a hajó. Ráadásul az ő hajóikon a mentőmellény nem kötelező felszerelés a hajó aljában, hanem már a vízreszállástól viselik. Ők tudják, hogy milyen veszélybe kerülhetnek, és azt is tudják, hogy ha vízbe esnek, akkor egy mentőmellény mit jelent! Nézzék csak meg a befutót! Amíg a hajón vannak, eszükbe sem jut a mellényeket levenni, annyira része már a versenyüknek.

- Ezek után az a kérdés, hogy mit javasol a versenyzők többségét adó, elsősorban szabadidő-vitorlázóknak? Gondolom a mentőmellényről nem véletlenül beszéltünk ennyit.

- Persze, ez nem véletlen! A mentőmellény elengedhetetlen. Ezt persze mindenki tudja, csak sokan hajlamosak elfelejteni, vagy esetleg csak vagánykodnak. Elhihetik nekem, hogy nem éri meg… A biztonság azonban nem akkor kezdődik, amikor a hajóra száll a legénység. Érdemes a verseny előtt a hajót, a köteleket, az árbocot, a vitorlákat alaposan ellenőrizni. Örök igazság, hogy nem csak elindulni kell, hanem célba érni is. Érdemes arra is figyelmet fordítani, hogy legyen a hajón például egy radarjelet visszaverő felület, egy fémlap, ami radarernyőként kap szerepet. Ha baj van, akkor sokkal könnyebben megtalálható a hajó. A legfontosabb azonban az, hogy a versenyen való indulást gondolja át mindenki alaposan, és ha úgy dönt, hogy rajthoz áll, akkor a verseny hevében ne feledkezzen meg a saját és társai, valamint a hajója biztonságáról sem. Ha így tesz mindenki, akkor nem lesz baj. És ne feledkezzünk meg a BALATONHELP-ről, amely egy okostelefonokra ingyenesen letölthető segélykérő applikáció. Ez egy »vészgomb« megnyomásával értesítést küld a bajba jutott helyének pontos koordinátáival. A segélykérés a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának éjjel-nappal működő, zánkai mentésirányító központjába fut be, ahol azonnal megteszik a szükséges intézkedéseket.

- És, ha még ezek után is lesz, aki esetleg bajba kerül a Kékszalagon?

- Akkor ott leszünk a mentőcsapatban mi is, és igyekszünk mindenkinek segíteni. Persze én azt szeretném, ha nem lenne ránk ilyen értelemben szükség! Mindenkinek jó szelet és élvezetes versenyt kívánok!

Tar Mihály

A bejegyzés trackback címe:

https://vizimentok.blog.hu/api/trackback/id/tr757576116

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása